Tisztelt ingatlantulajdonosok/ingatlanhasználók!
Önkormányzatunk a lehetőségeihez mérten továbbra is igyekszik a közhasználatú zöldfelületek teljes egészét gondozni, de mivel nincs és a közeljövőben nem is lesz elég dolgozónk e területen, arra kérünk minden érintettet, hogy az ingatlana előtti zöldterületet a közút szegélyéig – az alábbi jogszabályi előírásoknak megfelelően - legyen szíves rendezetten, és tisztán tartani!
Azokon a területeken, amelyeken a közfoglalkoztatottak a magánszemélyek ingatlana előtt is vágják a zöldfelületet, arra kérjük a tulajdonosokat, hogy legalább a levágott füvet, stb. összegyűjteni szíveskedjenek!
A vonatkozó központi és helyi jogszabályok:
A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet
„3.2.2. A járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút tisztántartása
…
b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról.”
Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 33/2011. (XII. 21.) rendelete szabályozza az ingatlanok előtti, a közút szegélyéig tartó területek kezelésének a szabályait:
„ 8. § (3) Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles az úttest határáig tartó zöldfelület gondozására. A közlekedést akadályozó fásszárú növények ágait, az adott növény lehetőség szerinti legkisebb mértékű károsodása mellett kell eltávolítani.”
Ebbe a gondozásba beletartozik vegetációs időben a fű rendszeres nyírása, folyamatosan pedig a hulladék összegyűjtése és eltávolítása is.
A 11. § további kötelezettségeket fogalmaz meg:
11. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról:
a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, hulladékgyűjtő, udvar stb.), valamint
b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területek
vonatkozásában a használónak kell gondoskodnia.
- Több épülettel beépített telek esetén (tömbtelek) a szomszédos épületek között az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület (területsáv, átjáró) tisztántartási kötelezettsége a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában, kétség esetén egyenlő arányban oszlik meg.
- Az ingatlant használó köteles gondoskodni továbbá:
- az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a szomszédos épületek közötti az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület (területsáv, átjáró) tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyag és más hulladék eltávolításáról;
- az ingatlanról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ág nyeséséről, gallyazásáról, valamint az ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl. gally, virág, termés) takarításáról oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen;
- hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza, az építmények állékonyságát ne veszélyeztesse;
Helyszíni ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy több ingatlanon elszaporodtak a gyomnövények, melyek átterjedhetnek a szomszédos ingatlanokra, károsítva az emberi egészséget, valamint elhanyagolt terület benyomását keltik, egyúttal búvóhelyet teremtenek a rágcsálóknak is.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (1) bekezdése szerint a földhasználó köteles:
„a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;
c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.”
Az Éltv. 17. § (4) bekezdése értelmében: „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
A védekezési kötelezettség a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: Nvr.) alapján gyomnövénynek minősített növények esetén is fennáll.
Gyomnövénynek minősül az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény. Kiemelt védekezési kötelezettséget ír elő az Nvr. a parlagfű, keserű csucsor, selyemkóró és aranka fajok ellen.
Felhívjuk minden ingatlantulajdonos és ingatlanhasználó szíves figyelmét a jogkövető magatartásra, mivel közös érdekünk és felelősségünk Városunk tisztán tartása!
dr. Deák Ferenc sk.
jegyző
